Költséghetékonyabb fűtés termosztatikus radiátor szeleppel

A termosztatikus radiátor szelep elsődleges szerepe a helyiség hőmérsékletének a szinten tartása. Az évtizedek alatt megtanultuk, hogy a fűtésre szánt energia mennyire értékes, ezért egyre modernebb technológiákkal igyekszünk alacsony költségek mellett, magas hatékonysággal működő fűtési rendszereket kialakítani. A központi fűtés rendszerek egyik fő tartozékának számít a termosztatikus radiátor szelep.

Milyen volt az élet termosztatikus radiátor szelep nélkül?

Talán még sokan emlékszünk rá, hogy a panelekben sokáig nem volt lehetőség a fűtés szabályozására. Ha már túl meleg volt, egyszerűen csak kinyitottuk az ablakot mit sem törődve azzal, hogy az értékes hő kárba vész. Ugyanez volt a helyzet a cserépkályhával történő fűtés esetén.

Addig tömtük, amíg a kályha szinte már-már vörösen kezdett el izzani a sarokban. Aztán reggelig ki sem hűlt, mivel szakadatlan árasztotta magából a kellemes meleget. Mit számított akkoriban, hogy milyen az épület szigetelése, de még PVC ablakok sem léteztek, ahogyan az öntöttvas radiátorokon sem volt termosztatikus radiátor szelep.

 

Utána szép lassan előtérbe került a háztartások energiaigényének a csökkentése, fontosabbá vált a környezetvédelem kérdése, illetve napjainkban az energiaválság kifejezést is egyre gyakrabban hallhatjuk a médiából.

Nem csoda tehát, hogy az egyre növekvő energiaárak miatt elkezdtünk spórolni, hatékonyabb, ugyanakkor energiatakarékosabb rendszereket kiépíteni, amik jobban szabályozhatóak. Az egyik legelterjedtebb fűtésszabályozó eszköz a termosztatikus radiátor szelep.

Mi a radiátorszelep szerepe?

A fő funkciójuk az, hogy szabályozhatóvá teszik az egylégterű helyiségek hőmérsékletét. Ezen kívül a radiátorba érkező víz hőmérséklete is beállítható. Ezzel a megoldással egymástól függetlenül szabályozhatjuk a helyiségekben hőmérsékletet. Például, amíg munkában vagyunk, levehetjük a fűtést kisebb fokozatra, így a radiátor nem fűt feleslegesen.

Milyen radiátor szelep típusok léteznek?

Többféle szeleptípus létezik, mint pl. az előremenő és visszatérő vagy a lándzsás és a kombinált szelep. De, ha a termosztatikus radiátor szelep típusokra szűkítjük a kört, akkor alapvetőleg a manuális, illetve az automata változatokkal találkozhatunk. Ez utóbbiakat WiFi-s szelepeknek is szokták nevezni, mivel a vezérlőegységből érkező információ alapján szabályozzák a radiátor működését fűtőtestenként.

Tehát a nappalinkban ülve egyenként beállíthatjuk a ház minden helyiségében a kívánt hőmérsékletet. A legmodernebb okosotthonokban a fűtésvezérlés WiFi-n keresztül történik és akár telefonról is vezérelhető a rendszerhez dedikált applikáció segítségével. A digitális változatok további előnye a programozhatóság.

Beállíthatjuk pl., hogy indítsa el a fűtést egy órával a hazaérkeztünk előtt. Így kellemes meleg fogad bennünket, de ehhez mégsem kellett működnie egésznap a fűtésnek. Ennél a példánál ismét megmutatkozik, hogy milyen sokat számít, hogyha az adott fűtési rendszer minél precízebben szabályozható, mert így testreszabottan az életritmusunkhoz mérten állíthatjuk be.

A manuális változatok beállítása értelemszerűen kézzel történik. Végig járva minden fűtőtestet beállíthatjuk egy általában 0-tól 5-ig terjedő skála szerint, hogy mikor a termosztatikus radiátorszelep mikor engedje, vagy zárja le a fűtőtestben keringő vizet.

Mit jelentenek a radiátor termosztátfej jelölések

• 0 – a fűtőtest teljes lezárását jelenti, de ez nem szerepel minden radiátor termosztátfejen
• * ~ 7 C fok beállítását teszi lehetővé, amit fagyvédelmi funkciónak neveznek
• 1 ~ 7-12 C fok közötti hőmérsékletre állítja a radiátort pl. pincehelyiségek esetén lehet előnyös
• 2 ~ 12-17 C fok közötti hőmérséklet érhető el, ami ideális lehet pl. az előszobában, vagy napközben a hálószobában, a közlekedő folyósón stb.
• 3 ~ 17-22 C fok már a lakószobában, gyerekszobában vagy az ebédlőben is kellemes hőfoknak számít
• 4 ~ 22 C fokot a fürdőszobán érdemes tartani
• 5 ~ a teljesen nyitott állapotot jelöli

Természetesen a fenti értékek csak példaként szolgálnak, hiszen mindenki más és más környezetben érzi jól magát. Van, akinek az állandó 20 C fokos hőmérséklet megfelelőnek számít, másnak viszont hideg és jobban szeret inkább 23-24 C fokos meleget tartani a lakásban.

Amikor a hőmérséklet eléri a beállított értéket, akkor a radiátor termosztátfejen beállított értéket akkor az automatikusan lezár. Ha a hőmérséklet lecsökken, akkor a szelep nyit és a radiátor ismét felmelegszik.

A termosztátos radiátorszelep helyes elhelyezése

Hogyha arra gyanakszunk, hogy valami nincs rendben a fűtéssel, akkor egyszerűen csak ellenőrizzük le a hőmérsékletet a helyiségben egy egyszerű szobahőmérővel és az így kapott értéket vessük össze a termosztátfejen beállított értékkel. Ne a radiátort megfogásával teszteljük a fűtést, mert így nem kapunk valódi értéket.

Fontos, hogy ne érje közvetlen napfény a termosztátos radiátorszelepet, mivel ennek hatására az tévesen érzékelheti a hőmérséklet emelkedését, amitől kikapcsolja a radiátort.

A hőt kibocsátó berendezésektől (hűtőszekrény hátsó bordái, sütő, számítógép) távol kell elhelyezni, mert ez is befolyásolhatja a működését. Lehetőleg ne legyen eltakarva pl. függönnyel vagy bútorral. Az ideális körülmények megteremtésével biztosítható a szelep megfelelő működése.

A termosztátos radiátorszelep meghibásodásának okai

Előfordulhat, hogy a szelep valamilyen oknál fogva letapad. Gyanakvásra ad okot az, hogyha a termosztátfej ki van nyitva, mégsem melegszik a fűtőtest. De ennek a fordítottja egy előfordulhat, azaz elzárt állapotban mégis melegszik. A termosztatikus radiátor szelep működését tesztelhetjük úgy is, hogyha az előtte lévő golyóscsapot elzárjuk.

Ha így is tovább melegszik, akkor elképzelhető, hogy a golyóscsap hibásodott meg. A fűtési időszak végén állítsuk maximumra a szelepeket, mert így megelőzhető a leragadásuk. Ha mégis leragad és nem zár akkor a szelepet nyissuk ki teljesen, majd egy hirtelen mozdulattal zárjuk vissza. Ezt ismételgetve van rá esély, hogy megoldódik a probléma, de ha mégsem, akkor kérjük szakember segítségét.